2017. november 22., szerda

Állj a fény mögé

Állj a fény mögé...
  
Elgondolkodom egy olyan lényen, kit embernek is nevezhetnénk, ha nem ördögi terveket szőne szüntelen. 
Az ember sokszor megkapja vágyának tárgyát, feltételét, szolgálatát az Úrtól, de mindezt ki is kel érdemelnie. Úgy tartják a fekete mágiát űzők és kedvelők, hogy az Gonosz hamarabb teljesít és busásabban fizet, azért vannak oly sokan köreikben, szarvakat és patákat is felvállalva. Nem égeti zsebüket a júdás ezüst, hallásukat sem zavarja annak csörgése, sőt sorspoggyászt is szívesen vesznek hátukra, ha ez az ára jólétüknek.  
Mindegyiknek tudnia illene, akik eladják lelküket, népüket, nemzetüket a pokol urának, örök adósaivá válnak. Sokan vannak a gonosz szolgálatában, utasítását követve, s mérgezik Európát. 
Hazánk agóniájára vár a fő gonosz, feni a kaszáját, de keze megremeg, mert féli, hogy az Úr haragja őt is hamarosan utoléri. Gyűlöli a fényt hozó  EMBERT, a haza védelmezőt, nemzetépítő vezetőt, kit nem tudott maga alá gyűrni egykori ösztöndíjával sem. A tehetséges ifjúnak hasznára vált a “lecke”, megismerte a fondorlatok fonalát szövő gazemberséget, mellyel behálózták Európát. Bátorságával, hazája, népe szeretetével felvértezve veszi fel a harcot ellene. Isteni segítséggel talán megszakítható lesz az ezer boggal erősített szál, mielőtt hálót szőne szent hazánk főlé, csapdába ejtve népünket, nemzetünket. 
Legyünk bátrak, forduljunk a fény felé, és álljunk mögé, hogy legyőzhessük együtt a sötétség urát!  
Ne feledd egy szavazattal jövőre Te is hozzájárulsz gyermeked, unokád jövőjéhez! Gondold meg hova teszed az ikszet!

2017. nov. 20. 
  

Levél a távolba

Kedves Maránk!

Képzeld el a kormány az idén is megtoldotta a nyugdíjamat. Ma voltam az OTP-ben és alig tértem magamhoz huszonötezerrel vehettem fel többet. Na, már most, ha elköltöm ezt a piszkos pénzt, orrgazdává válok, mert ugye mindig, mindenhol fennen hirdetem, mindenkinek elmondom, amit a tévében hallok és a tőled kapott Amerikai Népszavában olvasok, hogy lopnak, rabolnak, s a haverok zsebeit tömik. Hát én nem vagyok a haverjuk, még is juttattak belőle, tudtomon és akaratomon kívül. Nem elég, hogy jóságos régi kormányunk által megállapított rezsit sem fizethetjük már ki tisztességesen, azt is jócskán megkurtítottak, olybá, hogy a tavalyi kimutatásomban egy hónapi többlet jelentkezett éves szinten. Erre most itt vannak ezek a pluszok a számlámon. Nem költöm el, nem én, döntöttem, ne mardosson engem a lelkiismeret, mert nem jelentem fel magamat orrgazdaságért. 
Találkoztam a boltban, délben a narancsos Jucival, így hívjuk egymás között a szomszédasszonyt, mi régi elvtársak, láttuk a tévében a nagy tömeggel ment az első sorban. Tudod, amit a klubtévében meg vidám vasárnaposban is flúgos menetnek kereszteltek el találóan a betelefonálók. Jaj, lelkem, nagyon kell vigyáznom a vőm előtt, nehogy elszóljam magam, mert neki más a véleménye róla, azt mondja, okos asszony, tudja hol az esze, igen csak jó közegben és jó helyen van.  Azért dicséri, mert valami csok.-nak köszönhetően tavaszra saját lakásukba költözik a család. Azt is mondják, a családi adókedvezmény miatt minden forint náluk marad, meg tankönyveket is ingyen kapták, a gyerekeknek az ebédjét szintén. 
Mondtam neki, persze, könnyen osztogatják, lopták. Le is intett gyorsan, ne beszéljek hülyeséget, gondolkodnom kéne és nem a szennycsatornákat nézni és a tőled kapott uszításokat olvasni. Az unokáim jövőjét csúfolom meg, fecsérelem el, beálltam a nemzetrombolók közé. Az én döntésem, mindenki maga számol el a végítéletnél. Nem öntöttem az olajat tűzre, mert láttam, a lányom is kezd feszült lenni, elsomfordáltam a konyhába. Még jó, hogy mindez nem pont akkor történt, mikor a Bolgár úr adása megy a rádióban, és oktatja a narancsosokat. Jól oda szokott ám pörkölni nekik. 
Na, szóval, elkalandoztam, az imént írtam neked, találkoztam a Jucival. Kerültem, mint ördög a tömjént, nehogy kérdezzen valamit a pénzről, mert napra kész van ám mindenből. Igyekeztem szedni a lábamat, de iszkolt utánam és megszólított imigyen:
- Jolán néni, ugye örül a pluszpénznek? Karácsonyra még jön az Erzsébet utalvány, látja milyen gondoskodó a mi kormányunk?
-   Az, ám a lopott pénzből könnyen osztogatnak, fosztogatnak, - meg építkeznek, stadionokat, iskolákat, tanuszodákat, kórházakat, ahogy a vőm szokta sorolni.  Nem költök én abból egy petákot sem, majd meggondolom mi légyen véle, nem leszek orgazdája a tolvajbandának, pedig lenne annak a pénznek helye. Ha az áldott jó régi kormányok adták volna, más lenne a helyzet.–vettem oda, hogy ismerje meg a véleményem. 
Vállamra tette a kezét és győzködni kezdett, nincs szó semmiféle lopásról, ezt az emberek termelték meg, ők tették a közös kalapba, ahonnét most kivették. Miért nem kérdezem meg a családom, hogy mennek a dolgok mostanság. Kevesebbet kellene nézni a bajkeverő csatornákat és elgondolkodni mennyi minden változott kedvezően az elmúlt években. A lányomék múltkor mesélték neki, milyen szépen haladnak, mennyire örülnek a családbarát kormánynak. Költsem csak el nyugodtan a kapott összeget, nem vagyok én orrgazda, esetleg hamis vád miatt kellene a lelkiismeretemmel elszámolni, vagy feljelenteni önmagam, hiszen sehol egy vádlott, egy ítélet a kormány oldalon, az ellenzék akarja ezzel a lebegtetéssel ellehetetleníteni, gyengíteni a kormányt, látva annak óriási támogatottságát. 
A kapuhoz érve elköszöntünk egymástól. Ebéd után elszunyókáltam. Szülém jött hozzám látogatóba, munkában fáradt ráncos kezének göcsörtös mutatóujjával megintett, miközben jóságos mosolygós szeme kristálytisztán csillogott, így szólt hozzám: 
- *Bűnhönc nélkül ne legyél soha *erkölcsi büdös, mert megveti az Úr az efféléket.
Az öreg óra nagyot rúgott a kolompon, mire a szemem kipattant. Elbattyogtam a sufnihoz, elővettem a kockás kisokost és áttanulmányoztam. Bevétel-kiadás és maradvány… Mennyit megmaradt az elmúlt években…
Nem kapcsoltam be a tévét, a rádiót is eltekertem Bolgár úrtól, egyenest Kossuth-ra. Este még osztok, szorzok, számolok, de most sietek, veszek a nyugdíj-prémiumból egy doboz bonbont és egy szál virágot narancsos Jucinak, egy üveg pezsgőt a vőmnek, mert világot gyújtottak sötétedő fejemben.  
Jó egészséget kívánva zárom levelem, Marám ne küldjél több Amerikai Népszavát, a gyerekeim majd elmondják a híreket, részleteket. Narancsos Jucit is kérdezhetem, ha megakadok. Még ma kitöltöm a konzultációs levelet és átviszem Jucinak, hogy továbbítsa. 
Üdvözöllek a távolból: Joli
*Bünhönc=Bűnös, vádlott (Jókay M.)
*Erkölcsi büdös=”A legszebb rendet, legszebb címet is lemoslékozza egyetlen egy erkölcsi büdös” (Széchenyi I.)
   
2017. nov. 14.

Félelemben élni ... (Dublin IV.)

FÉLELEMBEN ÉLNI … (Dublin IV.)

A tény az, hogy itthon a jelen biztonsága sokakat vakká tesz, el sem tudják képzelni, hogy bármi baj történhetne. Van egy könyv Christopher Clark, a neves cambridgei történészprofesszortól: Alvajárók - Hogyan menetelt Európa 1914-ben a háború felé. A lényeg: a boldog békeidőkben mint az alvajárók, menetelnek a döntéseket előkészítők, féligazságok félálmában, nem elismerve a közeli brutális jövőt, amit maguk készítenek elő! 
A migrációs válság váratlanul, de korántsem minden előzmény nélkül következett be. Az okok: a közel-keleti háborúk, a túlnépesedett Ázsia és Afrika, a globális klímaváltozás. Itt konkrétan Magyarországon pedig a kormány úgy döntött, nem leszünk sem átjáróház, sem szeméttelep a migráció jegyében. 2015-től folyamatosan érkeztek a menekültek a határra, 2016-tól pedig nem volt olyan könnyű az átjutás, mint korábban. A csalódott migránsok egy része visszafordult Szerbia felé, egy másik részük viszont hangos tiltakozással követelte a régi röszkei határátkelőnél, hogy nyissák ki előttük az ajtókat. 
Huntington A civilizációk összecsapása c. könyve alapműnek számít ma már. Megjelenése idején 1996-ban támadások kereszttüzébe került, idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolták, az írását ízekre szedték, tévedéseket, ténybeli melléfogásokat kerestek – találtak is többet. Nagy volt az öröm: lám, Huntington az ördögöt festette a falra… 
És aztán jött 2001. szeptember 11., jöttek a World Centerbe csapódó öngyilkos repülők. Majd a madridi terrortámadás, a londoni metrórobbantás, München, Párizs, Köln, …sorolhatnánk tovább. Belegázolnak a békés keresztényekbe – és más vallásúakba – válogatás nélkül a bekattant, vagy a hurik közé a muzulmán paradicsomba készülő öngyilkos merénylők! A skála széles: kevés ilyen merénylő van, statisztikalag nyilván kevés, sokkal több a derék, ötször imádkozó hívő – ugye tudják, hogy nő nem teheti be a lábát a mecsetbe –, több feleséggel és 5-nél több gyerekkel érkező férfi, s még több a 30 év körüli fiatalember. Huntington már nem él. Vészjósló jövőképe mára valóságos fenyegetés már a neki távoli Magyarországon is! 
A háttérből a karmesterek a média zenekarának lassú, részvétet keltő dallamokat vezényelnek. Az emberség és megértés hangjait. A tévés hírcsatornák képei is emberségre intenek. Mert ki ne sajnálná a tengerben fuldokló menekülteket? De Magyarországon a határzárra támadó úgynevezett menekültekről kiderült, hogy egyáltalán nem békések: „A támadás előtt a migránsok ultimátumot intéztek a rendőrséghez, azt követelték, engedjék be őket magyar területre, egyébként erőszakot fognak alkalmazni. Csatatérré változott a régi röszkei határátkelőhely, a migránsok rohamoztak, kövekkel, botokkal dobálóztak, a rendőrök könnygázzal és vízágyúval védték meg a magyar határt. „ (Megjelent: SZEGEDma 2015.09.16.) Az egyik főkolompos ma 2017-ben a magyar bíróság előtt áll, ahol körmönfont ügyvédek védik, pl. azzal, hogy ő csak köveket akart gyűjteni a határzárnál, azért tartott kezében köveket. Hihető, ugye?! 
És most itt a „megoldás” Brüsszelből. Az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága október 19-én szavazott – a mi árulóink is megszavazták – a Dublin IV. tervezetről. Igyekszem tárgyilagosan leírni a tervezet lényegét. Aki pedig még eddig nem reagált a Nemzeti konzultáció kérdéseire, az kétszer is gondolja át, hogy az alvajárók körébe tartozik-e, vagy fölébred végre? 
Új kifejezéseket kell megtanulnunk, ilyen pl. a relocation. Ez azt jelenti, hogy a már EU-ban tartózkodó menekült-kérelmezőket áthelyezik (relocation) egy másik tagállamba. Felső keret nincs az áthelyezési rendszerben! Egy referenciakulcs alapján határoznák meg, hogy hány menedékkérőt kell kötelező jelleggel áthelyezni. Ezt a számot minden tagállam esetében a lakosság létszáma és a teljes GDP függvényében állapítják majd meg. Mindig abba a négy tagállamba történnének a relokálások, amelyek a legkevesebb menekült-kérelmezőt vették át! Ezen négy tagállam közül a menekült-kérelmező választhatna, hogy hova kerüljön. A parlamenti szöveg egy olyan szankcionálási rendszert hozna létre, amely az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását függővé tenné a szolidaritásban – vagyis a kötelező befogadásban – való teljes részvételtől. Vagyis mi befizetünk, de hogy visszakapunk-e, az a migránsok befogadásától függ. 
Lesz egy családi egyesítés kritérium: amennyiben egy menekült-kérelmező azt állítja, hogy valamely tagállamban van családja, akkor automatikusan oda mehet! A tervezet „… arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.” 
Ugye most már minden világos?! Mint amikor 2015-ben a civil szervezetek szerint – Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság – jogsértő és embertelen a határnál lefolytatott eljárás. Az ellenzéki pártok között a DK-s Vadai Ágnes azt követelte, hogy “egy tucatnyi valóban erőszakos menekült” miatt a rendőrök ne támadjanak könnygázzal ártatlan nőkre és gyermekekre. Na, ez pl. a valóság elferdítése, mivel néhány gyereket a határt rohamozó „ártatlanok” átdobtak hozzánk, és nem a rendőrök támadtak, hanem őket, a határt védőket, Magyarországot támadták meg! 
Terrortámadások, egyes helyszíneken többször is, a lista nem teljes: München, Párizs, Köln, Rouen, Isztambul, Brüsszel, Nizza, Berlin, Ansbach, Würzburg, London, Stockholm, Szentpétervár, Callais, Manchester, Barcelona, Cambrils, Turku (Finnország), Marseille, Reutlingen, Cambrils 
Tiltakozunk! Nem akarunk rettegésben élni a gyerekeinkért, unokáinkért! 
Aki eddig nem reagált a Nemzeti konzultáció kérdéseire, az mozduljon meg végre! 

K. Patakfalvy

2017. október 24., kedd

1956 LÁNGJA SZÍVÜNKBEN ÉG 

1989. június 16-án, több, mint 30 évvel Nagy Imre és sorstársainak kivégzése után adhattuk meg a végtisztességet mártírjainknak, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.
Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművészünk, igaz nemzeti érzelmű embertársunk – aki 1956. október 23-án a Petőfi szobornál szavalta el a Nemzeti dalt - olvasta fel a hozzátartozók, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, és több más szervezet nyilatkozatát a magyar nemzethez, melyben követelték a jeltelen sírok azonosítását, megjelölését, a hamvak kiadását, és emberhez méltó eltemetésük lehetőségét.
Szégyen, hogy ehhez több mint három évtized kellett.
Idézzük fel Nagy Imre 1956. október 30-i szavait: „Magyar testvéreim! Hazafiak! Hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a forradalom vívmányait, minden erővel biztosítsátok a rendet, állítsátok helyre a nyugalmat. Ne folyjon testvérvér hazánkban!”
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek módjában sem állt, hogy e kérést teljesíthessék. Európa, Amerika, a nyugati hatalmak magukra hagyták Magyarországot. A magyar nemzet harca a szabadságért tragédiába torkollott, a brutális külső beavatkozás, a kommunista hatalom a szovjet csapatok segítségével eltiporta, vérbe fojtotta a forradalmat.
A megtorlás időszaka következett. Bebörtönzések, megkínzások, halálos ítéletek alkották a hatalmon lévő kommunista eszméket valló, nemzetgyilkos bitangok tetteit, miközben a „Minden hatalom a dolgozó népé” frázist puffogtatták. Tényleg ezt akarta a NÉP, amely felkelt az elnyomás ellen?
1957-ben Albert Camus „A magyarok vére” c. írásában, és beszédében így tiszteleg a hősök előtt:
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
1956 hóhérai azonban szabadon élnek.
Nincs erkölcsi alapja annak a kommunista utódpártnak – MSZP (MSZMP) – e nemzeti gyász napján álszent módon „emlékezni”, amelynek tagjai közé tartozik Horn Gyula egykori pufajkás, aki – vélhetően - népellenes cselekedeteket hajthatott végre. Nincs erkölcsi alapja, nincs joga a kommunista utódpártnak „emlékezni”, melynek elődje, illetve vezérei belelövettek a szabadságot követelő tömegbe, börtönbe vetették, kivégeztették ellenfeleiket, hiszen a kommunista hatalom célja az elnyomó hatalommal szembe fordulók teljes megsemmisítése volt. Ezeknek október 23-a nem gyász, nem tisztelgő emlékezés, hanem ünnep, az eltiport forradalom ünnepe – csak álarcot vesznek, mert úgy gondolják, hogy most ezt kell tenni. Álarcos emlékezés – „emlékeznek”, sőt tüntetést szerveznek a pufajkások, kommunisták, besúgók elvtársai – azok elvtársai, akik fegyvert fogtak a forradalmárokra. Meggyalázzák gyászunkat. De az álarc olykor lehull, pl. amikor 2006-ban ránk rontottak, ránk lövettek – igaz, „csak” gumilövedékkel – a rendőrséggel, s ki tudja, kikkel?! Ismét vér folyt, ismét elvittek embereket börtönbe, ismét vertek, megaláztak, ítéleteket hoztak. Halált most nem osztottak – a halálbüntetést eltörölte Magyarország. Most „csak” nyomorékká tettek embereket. Az 1956-ot túlélőknek, a mártírhalált halt hozzátartozóknak pedig el kell viselniük, hogy hóhéraik a mai napig közöttünk élnek. A felelősségre vonás, a jogos ítélet, a bűnhődés késik. De meddig még?
És meddig tűrjük, hogy a mai napig hazudoznak, hogy a felnövekvő ifjúságba próbálják sulykolni az általuk igaznak átértelmezett múltat, és azt, hogy ők már akkor a demokráciát építették, hogy valójában ők is hősök?! 
A kommunisták az 1956-os szabadságharcosok, forradalmárok egy részének testét megölték ugyan, de a szabadság eszméjét azonban nem tudták, nem sikerült megsemmisíteni, ennek bizonyítéka 1989-ben az új nemzedék bátor fellépése, kiállása Orbán Viktor vezetésével.
Hányan mondták akkor, hogy ez a szakállas fiatalember a tűzzel játszik.
Pedig csak kimondta azt, amit sokan nem mertek még csak suttogni sem. 1956 lángja, eszméje szívünkben ég.
Nem felejtünk. Van még tennivalónk. Hogy gyerekeinknek, unokáinknak soha ne kelljen átélni a kommunizmus rémségeit.
K. Patakfalvy

  

2017. október 16., hétfő

Így működik Soros veszélyes terve a gyakorlatban

1.SOROS GYÖRGY ARRA AKARJA RÁVENNI BRÜSSZELT, HOGY AFRIKÁBÓL ÉS A KÖZEL-KELETRŐL ÉVENTE LEGALÁBB EGYMILLIÓ BEVÁNDORLÓT TELEPÍTSEN AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉRE, ÍGY MAGYARORSZÁGRA IS

    Egy 2015. szeptember 29-én, a migrációs válság csúcsán megjelent véleménycikkében Soros a megoldás első pontjaként javasolja, hogy az Európai Unió évente egy millió „menekültet” fogadjon be, és egyenlően viseljék a tagországok a terheket (itt olvasható).
    A European Stability Initiative készítette el a „Merkel-terv” címűtanulmányt. A szervezet elnöke nem más, mint Gerald Knaus, aki történetesen a Nyílt Társadalom Alapítványoknál munkatárs. Az írás szerint Németországnak 500.000 szíriai menekültet kellene befogadnia közvetlenül Törökországból. Érdekes, hogy a tanulmány 2015. október 4-én látott napvilágot, míg a török-EU megállapodás (leginkább török-német megállapodás) csak 2016. március 18-án köttetett meg. Tudvalevő, hogy a német kancellár igen befolyásos az EU intézményeiben és a döntéshozatalnál nagy beleszólása van. Tekinthetjük ezt vajon a Soros-terv egyik végrehajtási szakaszának?

2.SOROS GYÖRGY BRÜSSZELI VEZETŐKKEL EGYÜTT AZT IS TERVEZI, HOGY AZ EU TAGÁLLAMAI, ÍGY MAGYARORSZÁG IS, BONTSÁK LE A HATÁRVÉDELMI KERÍTÉSEKET, ÉS NYISSÁK MEG A HATÁROKAT A BEVÁNDORLÓK ELŐTT

   A Soros által pénzelt szervezetek fizikai akadályként tekintenek a bevándorlás útjában álló magyar kerítésre, ami döntő mértékben lecsökkentette a balkáni útvonalon próbálkozók számát.
    Az ismert magyar származású spekuláns szerint a nemzeti kerítések nem megoldások, egységes, humánus és ésszerű tervre van szükség.
o    Soros a magyar miniszterelnök által következetesen képviselt migrációs politikáról azt mondta: “Az ő terve a nemzeti határok védelmét tekinti célnak és a menekülteket akadálynak. A mi tervünk a menekültek védelmét tekinti célnak és a nemzeti határokat pedig akadálynak.”
    „Nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon” - ezt Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos jelentette ki a tagországok belügyminisztereinek luxembourgi tanácsülését követően. Annak ellenére mondja ezt, hogy országa (Görögország) korábbi védelmi minisztereként 2013-ban védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést.

3.A SOROS-TERV RÉSZE, HOGY A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN ÖSSZEGYŰLT BEVÁNDORLÓKAT BRÜSSZEL KÖTELEZŐEN OSSZA SZÉT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKRA. EBBEN MAGYARORSZÁGNAK IS RÉSZT KELLENE VENNIE

    Soros véleménye szerint az lenne jó, ha az Európai Unió intézményei, esetleg egy új EU-s migrációs hivatal döntene a menekültkérelmekről, így azok elbírálása egyáltalán nem a nemzetállamokon múlna. Így egyszerűbben, gyorsabban lehetne Európába juttatni a Soros által üdvösnek tartott évi 1 millió migránst.
    Soros a Financial Timesban 2015 júliusában megjelent véleménycikkében leírja, hogy az EU külső határain lévő országok megszegik az európai menekültügyi rendszerből fakadó kötelezettségeiket azáltal, hogy nem biztosítanak megfelelő fogadtatást és menekültkérelem feldolgozást. Szerinte emiatt kell más EU-s országba menniük. Azzal fejezi be, hogy az EU-nak új migrációs politikára és intézményrendszerre lenne szüksége, amely jobban tükrözi és hűbb az „európai értékekhez”.
    Az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadták el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében. Jóllehet Máltát leszámítva senki sem hajtotta végre vállalását, mégis csak a V4 országok ellen indítanak kötelezettségszegési eljárásokat. Ez bizonyítja, hogy az EU-ban kettős mércét alkalmaznak.
4.A SOROS-TERV ALAPJÁN BRÜSSZELNEK ARRA 
KELLENE KÖTELEZNIE MINDEN TAGÁLLAMOT, ÍGY MAGYARORSZÁGOT IS, HOGY MINDEN BEVÁNDORLÓNAK FIZESSEN 9 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI SEGÉLYT

    Soros György Újjáépíteni a menekültügyi rendszert cikkében (www.project-syndicate.org, 2015. szeptember 26.) írt arról, hogyszerinte az Uniónak minden menekültet ki kellene segíteni évi 15 ezer euró támogatással, ami 4,7 millió forintnak felel meg → ezt a támogatást két éven keresztül kellene juttatni, ami összesen 9,4 millió forint körüli összeg, és ebből a pénzből kell biztosítani az Európába juttatott menekültek lakhatását, egészségügyi ellátását és taníttatását
    ezzel a pénzzel ösztönözné arra az uniós tagországokat az amerikai milliárdos, hogy befogadó országként részt vegyenek abban a projektben, amely mindösszesen évi egymillió migráns Európába telepítését jelentené (Uo.)
    a konzultáció állítása így tényszerűen igaz, Soros György maga írta ezt le cikkében két évvel ezelőtt

5.SOROS GYÖRGY AZT IS EL AKARJA ÉRNI, HOGY A MIGRÁNSOK ENYHÉBB BÜNTETÉST KAPJANAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT

    a szír Ahmed H-t perében – aki a röszkei közúti átkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargáskor a határt védő rendőrökre támadt – terrorcselekményért elítélte első fokon a Szegedi Törvényszék (most nyár végén jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla júniusban hatályon kívül helyezte az első fokú verdiktet) → a migránsokat védő Amnesty International még kártérítést is fizettetne a magyar állammal
    a Soros-tervet szolgálta például az is, hogy a 2015 szilveszterén több német nagyvárosban is szexuálisan erőszakoskodó migránsbandák esetében, a bűnvádi eljárásokat jellemzően nem folytatták le, így az elkövetők nem kaptak büntetést, és a bűnszervezetek adott esetben háborítatlanul működhettek tovább → vajon nem migráns elkövetők esetében működött volna-e ez? (kettős mérce)
    a kölni események utáni hónapokban 153 embert gyanúsítottak meg, köztük 149 nem német állampolgárt (összesen körülbelül 1000 migrációs hátterű férfi erőszakoskodhatott a városban, és országosan további 1000 migráns szilveszter éjjelén) → 2016 júliusáig mindössze négy elkövetőt ítéltek el (a mintegy kétezerből)
    ebbe a tendenciába illik az is, hogy Soros civil szervezetei a bűnelkövetők felelősségre vonásának elősegítését kifejezetten csak az Európában élő etnikai kisebbségek elleni (és nem az esetleg általuk elkövetett) deliktumok esetén tartják fontosnak → aHelsinki Bizottság a többi közt különösen a rasszista indíttatású bűncselekmények elleni küzdelemre több mint 9 millió Ft-ot kapott az Európai Bizottságtól és 17,6 millió Ft-ot a Nyílt Társadalom Alapítványoktól → miért nem alkalmaznak „színvak” megközelítést?

6.A SOROS-TERV CÉLJA, HOGY AZ EURÓPAI ORSZÁGOK NYELVE ÉS KULTÚRÁJA HÁTTÉRBE SZORULJON ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK INTEGRÁCIÓJA HAMARABB MEGTÖRTÉNJEN

   az EU és az OECD által elismert bécsi székhelyű szervezet, aKeresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OIDAC) 2011-re vonatkozó, 2012 márciusában közzétett jelentésével kereste meg 2012 tavaszán levélben a Magyar Kurír Soros György hazai jogvédő szervezeteit → a Helsinki Bizottság azt közölte, hogy nem kompetens a témában, az Amnesty International tisztázta, hogy magyarországi részlege egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, míg a TASZ elsősorban a jelentés egyes aspektusait kritizálta
    Soros jogvédő szervezeteinél a linkajánlókban általában nem szerepelnek a keresztényellenes diszkriminációval foglalkozó szervezetek, és például az említett OIDAC-jelentés sem került fel az Amnesty honlapjára → mindez kettős mérce: az OIDAC-jelentés időpontjában az Amnesty ugyanakkor közzétette a Szabad választás és előítélet: Muszlimok elleni diszkrimináció Európában jelentését, amelyben Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, Spanyolországot és Svájcot bírálva kiállt a közbiztonságilag amúgy problémás burka és nikáb viselése mellett, és az imahelyek építésének korlátozása ellen
    a Helsinki Bizottság 2011-es útmutatójában (Külföldiek Magyarországon)rögzíti: a multikulturális társadalom sokszínű, benne kölcsönhatásban és békében élnek az alapvetően önálló kultúrák,az ilyen társadalom nem törekedik a bevándorlók asszimilálására, és a nyelvi, vallási, kulturális sokszínűség a hivatalos állami szakmapolitikai döntéseket, a közoktatást áthatja → szómágia: az illegális szó a menekült/bevándorló jelzőjeként helytelen, kerülendő, ők jogosultak itt-tartózkodásra (csak jogszerűtlenül itt tartózkodó külföldiekről beszélhetünk)
    újabb kettős mérce: a nyelvi-kulturális, vallási sokszínűség ilyen megjelenése pl. az oktatás szintjén kevéssé érdekelte a Soros-szervezeteket az ukrajnai kényszerkisebbség, a zömében református vallású kárpátaljai magyarság nyelvi-közoktatási jogainak csorbulásakor
    az Amnesty International a németországi menedékkérőket érő atrocitásokról szóló, 2016-os részletes tanulmányában (Living in insecurity – How Germany fails victims of racist crime) egyáltalán nincs tárgyalva a keresztény menedékkérők helyzete → pedig egy felmérésben (Open Doors Deutschland-kutatás, 2016) a németországi befogadó létesítményekben elhelyezett keresztény és konvertáló félben lévő menedékkérők 88%-a számolt be vallási indíttatású bántalmazásról más menedékkérők (jórészt természetesen muszlimok) részéről
 összefoglalóan elmondható: a Soros Györgyhöz köthető nemzetközi jogvédő szervezeteket szinte egyáltalán nem foglalkoztatja a keresztényellenes diszkriminatív európai jelenségek vizsgálata,akár őshonos, keresztény társadalmi többségről (vagy kisebbségekről), akár Európába érkezett keresztény (esetleg konvertita) menedékkérőkről beszélünk → ily módon a Soros-jogvédők a keresztény gyökerű európai országok vallásának, kultúrájának háttérbe szorulását támogatják, emellett kifejezetten ellenezve a muszlimok integrációját szigorúan szabályozni kívánó egyes törvények bevezetését

7.A SOROS-TERV RÉSZE, HOGY POLITIKAI TÁMADÁST INDÍTSANAK A BEVÁNDORLÁST ELLENZŐ ORSZÁGOK ELLEN, ÉS KEMÉNY BÜNTETÉSEKKEL SÚJTSÁK ŐKET

    az Európai Unió legfontosabb intézményei Soros-befolyás alatt állnak, Soros rendszeresen megszólal uniós fórumokon, és április végén és május végén is tárgyalt az Európai Bizottság több biztosával →Brüsszelben államfőnek kijáró körülmények között fogadták őt, látogatásai középpontjában pedig a migráció kérdése állt
    ezzel szabaddá vált az út az uniós tagállamok nemzeti érdekeivel szembeni külső lobbi-tevékenységeknek, sőt a lobbi törvénytelen formáinak, például a korrupciónak a veszélye is felmerülhet → az uniós alapszerződések egyértelműen rögzítik az Európai Bizottság tagjainak elszámoltathatóságát, akiknek feladataik ellátása során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és az Unió általános érdekében kötelesek eljárni; különösen nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől
  Soros György eltökélt migrációs tervei megvalósításában, és ehhez teljesen átszabná az uniós költségvetést is – és egyértelműen az „akadékoskodók” rovására → Soros tavaly például azt javasolta, hogy a Kohéziós Alapot (32 százaléka az EU-költségvetésnek), valamint az agráralapot (38 százaléka a büdzsének) le kell faragni 2021-tól
    Soros befolyása jelentős a Bizottságban, de minisztertanácsi szinten is (utóbbi egyik példája a 2015. szeptemberi tanácsi határozat a kötelező menekültkvótáról) → Soros sajnos markában tartja az Európai Parlament számottevő részét is, mint az pár hónapja a milliárdoshoz közel álló European Policy Institute listájából kiderült: a kiadványban az intézet Sorosék „megbízható szövetségeseit” veszi sorba, és az összesen 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel
    a Sorosék EP-listáján szereplő képviselők közül többen is támadták, sőt nyomás alá kívánták helyezni hazánkat a tavaszi EP-vitákban (például a szociáldemokrata EP-frakcióvezető Gianni Pittella, a liberális Guy Verhofstadt, a néppárti Frank Engel vagy az SPD-s Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, idén német kancellárjelölt)
    példák: az Európai Parlament 2011 márciusában elítélte a magyar médiatörvényt, majd 2012 februárjában Magyarországot a demokrácia állapota miatt, 2013 júliusában az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló ún. Tavares-jelentést fogadta el, 2015 júniusában ismét elítélte a magyar kormány politikáját, majd 2017 májusában az EP szankciókkal fenyegető „hetes cikk eljárást” kezdeményezett Magyarországgal szemben → Soros EP-frakciója az ottani baloldal összes erejével kiegészülve, nyomás alá kívánta helyezni hazánkat
    az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) előtt visszatérő vendégek Soros György jogvédői, így például idén februárban TASZ-os (Kapronczay Stefánia), Amnesty-s (Gárdos Tibor) vezetők támadták a magyar kormányt az „alapvető jogok korlátozása” miatt → az EP plenáris ülésein kívül így az állandó szakbizottságok előtti kemény vitákban is rendszeresen támadják Magyarországot Soros emberei, márpedig a bizottságok feladata a plenáris ülésszakok előkészítése
    az Európai Bizottság politikai fegyverként használta velünk szemben a kötelezettségszegési eljárásokat: 2010–12 között, majd 2015 óta (egy év alatt általában 50-nél több folyamatban lévő üggyel) indítottak ilyen eljárást → emlékezetes: legutóbb idén június közepén a kötelező kvóta miatt (más tagállamokkal), majd július közepén a civil törvény miatt → amikor egy tagország ügyét másodízben a Bíróság elé utalja, pénzbüntetés kiszabását javasolja, ami lehet átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság
    szeptember 5-én az Európai Bíróság elutasította a migránsok tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet → a jogerős és végrehajtandó ítélet egy külső nyomásra született politikai döntést foglal magába, amely ráadásul teljes mértékben ellentétes az európai értékekkel és az európai biztonsággal



Forrás: Tűzfalcsoport





2017. október 14., szombat

Ez megdöbbentő...


Íme, egy Benedek pápának írt levél. Amit még az ateisták is elgondolkodva olvashatnak. Rajta hát...

Alberto Villasana nyílt levele Őszentsége XVI. Benedek Pápának.
2014.02.06.


2017. október 12., csütörtök

Az én forradalmam

Hűvösek voltak már a reggelek, október 26. mutatott a naptár. Szívekben a forradalom lángjai az égig lobogtak.
Azokban a napokban a duruzsoló kályha mellett szobánk egyik szegletében egy kupacban összebújva a rádió előtt vertünk tanyát a remény sátra alatt, hol a búgó, recsegő hangkavalkádban szüleink, fülüket a készülékhez tapasztva hallgatták a híreket. Csoda váró hangulatban teltek a napok. Kora délelőtt a sugárútra néző ablak-párkányon könyököltem. Feltűnően nagy lett a forgalom mifelénk, csak nem a megszokott irányba. Senki nem a város felé igyekezett, hanem Vásárhely irányába hol kisebb csoportban, néha  kígyózó sorokban követték egymást. A Textiltechnikumba igyekvő (vasúti kollégiumos egyenruhát viselő) diákok is mintha megsokszorozódtak volna azon a reggelen. Felnőttek, kis csoportokban, hangosan beszélgetve, vidáman meneteltek a körtöltés irányába. A női cipők sarkainak kopogására ma is emlékszem, a ház előtti előkert nem nyelte a flaszter zaját.
Apám nem volt otthon, korán reggel a barátaihoz ment, tüntetésre készültek. Anyám 7 hónapos-, és a négyéves húgaimmal foglalatoskodott. Nem sokkal később a város felé jövet a békés tömeg első sorai a házunk elé értek. Boldogan integettem nekik, amikor észrevettek visszaintettek és skandálni kezdték:
- Értetek is harcolunk! Értetek is harcolunk!
Kilencéves gyermeki lelkemmel és fejlődő szellememmel felfogtam a várt csoda abban a pillanatban megérkezett. Legyőzhetetlen vágyat éreztem, hogy csatlakozzak hozzájuk. Magamra öltöttem kockás béléses zöld lóden kabátomat, és elszöktem otthonról. A hosszú sorok egyikében beálltam, otthonosan mozogtam, nem vették észre, hogy nem tartozom senkihez. Valakivel beszélgettem, de hogy pontosan miről, már nem emlékszem. A József Attila (Vásárhelyi) sugárút kocsiútját teljes szélességében elfoglaltuk. Különböző rigmusokat skandálva érkeztünk a Radnóti gimnázium elé, ahonnan az első utcasarkon elkanyarodtunk a Takaréktár utca felé vezető kis utcához. A bölcsődéhez érve megálltunk, az ablakot papírzászlók díszítették, a gondozónők, dadák kisgyermeket tartottak a kezükben felénk fordulva. Ismét felhangzott:
- Értetek is harcolunk!
Én, a kilencéves forradalmár is hangosan kiabáltam velük, továbbadva a nem is oly régen nekem küldött üzenetet.
A Takaréktár utcához érve nehezen tudtunk besorolni a megrekedt tömeg közé. Nagy lett a zűrzavar, ott tudatosult bennünk, hogy fegyverrel a lábuknál elállták előttünk az utat a karhatalmisták a Korzó előtt felsorakozva. Az a hír járt végig futótűzként a tömegben, hogy valaki a sorok elején az ávósokkal egyezkedik, engedjenek tovább menni bennünket a Széchenyi térre, ahol csatlakoztunk volna a város másfelől érkezőkkel.
A sorok vége majdnem a Lenin körútig ért. Mi a régi Bajszár étterméig jutottunk ott várakoztunk egyre türelmetlenebbül. Egyszer csak araszolni kezdtünk előre fegyelmezett sorokban, a következő pillanatban lövések dördültek. Mindenki a körút felé menekült, én a Takaréktár utca és Lenin krt sarkán lévő házba futottam be. Féltem, remegtem a kapualjban, a lépcsőnél megálltam. Kis idő múlva valaki kézen fogott, felkísért a paplankészítő családhoz, ők leültettek, enni és inni adtak, kikérdeztek. Sokáig tartott a fész és rettegés órája. A Koradélután haza vittek. Szüleimnek elmondták, hogy kerültem hozzájuk. Apámék nagyon megörültek, amikor megláttak, de a jótevőm távozása után nagyon sokáig elbeszélgettek velem. Ezen az estén véget ért önálló harcom, pedig nem ez volt az első élményem, hiszen édesapámmal ott voltunk a városházánál a vörös csillag leverésénél, a szobordöntésnél és láttam, amint a városháza erkélyén a magyar zászlót lengető katonák megadták magukat, fehér zászlóra vagy valami hasonlóra is halványan emlékszem még ma is.
A Takaréktár utcai sortűz áldozatának a fiatal Schwartz Lajosnak a temetésére október 31-én került sor, édesapám magával vitt nagy könyörgésemre, ahol nagyon sokan voltunk, a temetőre néző utcában a bejárattal szemben megálltunk. A kapunál néhány embert a civil ruhások igazoltattak, nem volt rendbontás, csak végtelen szomorúság és gyász... A Rókusi városrész felett sötét felhők tornyosultak.
A szovjet tankok november 4-én és 5-én végig vonultak a városon, a következő napon megszállták a várost. Házunk előtt is állt egy belőlük Vásárhely irányában, olykor - talán megfélemlítésként körbefordították a tank csövét, mely házunk ablakszemeivel nézett farkasszemet.
Pár nap alatt néhány lövéssel és kézi-gránát robbantással véget ért a fegyveres történés a városban. A forradalmat leverte a szovjet csapatokkal megerősödött rezsim. Az elnyomás a hatalom bosszújával, akasztásokkal, súlyos börtön büntetésekkel és soha nem feledhető megtorlásokkal, kirekesztésekkel folytatódott országszerte. 
Édesapám, testén ávós csizma nyomaival hunyta le a szemét örökre több, mint 50 év elteltével. 

2017. október 11., szerda

Remek munkát végeztek balliberális EP-s képviselőink, a hetes cikk aktiválása miatt vizsgálódnak hazánk ellen


Várhatóan jövő szeptemberben szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről, melynek alapján a testület kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását – tájékoztatott a képviselőtestület sajtószolgálata szerdán. Mint ismert: a balliberálisok indítványát még tavasszal szavazta meg képviselőtestület, így az Európai Unió szankciókkal fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben. Ez először fordul elő az EU történetében.

Az EP plenáris ülése májusban utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy a plénum szavazhasson majd egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg, aki jövő márciusban fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival, miután a LIBE meghallgatta a magyar kormány és a civil társadalom képviselőit. A sajtószolgálat arról számolt be, hogy erre a meghallgatásra még idén sor fog kerülni. A szerdai közlemény szerint a LIBE júniusban szavazhat a dokumentumról, amelyhez az EP több bizottsága is csatolni fogja a véleményét: az alkotmányügyi, valamint a kulturális és oktatási biztosan, de lehet, hogy a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság is. A jelentés várhatóan 2018 szeptemberében kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé szavazásra.

Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament a hetes cikk aktiválásával foglalkozik, ezért mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is”
– hangsúlyozta Sargentini. A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Mint ismert: a megszavazott állásfoglalás elítélte az Orbán-kormány tevékenységét, és úgy ítélte meg, hogy az elmúlt néhány évben “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon. Helyteleníti a migránsokkal, a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni bánásmódot, a sorozatos jogsértéseket. Szóvá teszi a romák oktatási szegregációját, és aggályainak ad hangot a civil szervezetek elleni támadások és a médiapluralizmust veszélyeztető kormányzati lépések miatt

A balliberálisok által benyújtott szöveg megállapította, hogy az Orbán-kormány működése egyértelműen veszélybe sodorja az európai uniós alapértékeket, ezért indítványozza a szankciókkal is fenyegető eljárás megindítását. Az EU szerződése szerint az úgynevezett 7. cikk szerinti procedúrát bármely uniós intézmény kezdeményezheti. Erre azonban még sohasem volt példa.

ÉRDEMES FELIDÉZNI, HOGYAN UJJONGTAK A BALLIBERÁLIS MAGYAR KÉPVISELŐK

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában.

“A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra” – fogalmazott a képviselő.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az “orbáni önkény” elleni harcban.

A képviselő az “orbáni rezsim” leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság “nézzen jobban Orbánék körmére” az uniós pénzek elköltése terén.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot.

“A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot“
– jelentette ki a képviselő.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, “egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát”.

A FIDESZ KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓJA SZERINT NINCS REÁLIS ESÉLYE ANNAK, HOGY ÉLETBE LÉPJEN AZ UNIÓS SZERZŐDÉS HETEDIK CIKKELYE MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy a “Soros-jelentés” felháborító, és “hetet-havat összehord”. Egy újabb frontális támadás a magyar kormány ellen, amit a kabinet elutasít. Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást – hangoztatta Hidvéghi Balázs.

PS/MTI

Mészáros Lőrincék alapítványa százmilliókat oszt szét diákok és fiatal párok között


Két új, az országban páratlan támogatást biztosít a közelmúltban létrehozott Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány a térségben élő felső tagozatos általános iskolai tanulóknak, illetve fiatal párok számára. A 4,5-nél magasabb átlaggal rendelkező felcsúti, alcsútdobozi, váli, vértesacsai, tabajdi és kajászói diákok félévente 100 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek, míg a 35 évesnél fiatalabb felcsúti és alcsútdobozi házaspárok, illetve élettársak akár 5 millió forintos támogatást is kaphatnak otthonteremtésre.

Mészáros Lőrinc két alapítványa három különböző pályázati lehetőséggel támogatja a Vál-völgyben élő diákokat és fiatal párokat: egy otthonteremtési és egy ösztöndíj-programmal. Utóbbira Felcsút, Alcsútdoboz, Vál, Vértesacsa, Tabajd és Kajászó felső tagozatos diákjai pályázhatnak, amennyiben tanulmányi eredményük meghaladja a 4,5-ös átlagot . A sikeres félévet követően folyósított jelentős mértékű, félévente 100 ezer forint összegű ösztöndíjat az alapítvány egy, a tanuló nevére szóló bankszámlára utalja. A diák bármikor szabadon dönthet a támogatás felhasználásáról vagy megtakarításáról.

A Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány emellett példa nélküli otthonteremtési, életkezdési lehetőséget, vissza nem térítendő támogatást nyújt a 35 évesnél fiatalabb felcsúti vagy alcsútdobozi párok számára, ha vállalják, hogy legalább 10 évig otthonuk lesz a település. A házaspárok vagy élettársak új lakás vásárlása vagy építése esetén 5 millió forintot, használt lakás vásárlása esetén 4 millió forintot kaphatnak. A már lakóingatlannal rendelkező fiataloknak az alapítvány 1,5 millió forint értékben nyújt otthonbővítési, otthonszépítési segítséget, hasonló feltételekkel. A támogatási kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek a gyermekes családok, és azok, akik már több mint három éve Felcsúton vagy Alcsútdobozon élnek. A mintegy 100 millió forintos pályázati keret az érdeklődés fényében bővülhet, a jelentkezés folyamatos.

A Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványt a közelmúltban alapította Mészáros Lőrinc. Az üzletember Felcsút polgármestereként és lokálpatriótaként is elkötelezett abban, hogy ez a páratlan szépségű, jellemzően kis településekből álló térség megtartsa az itt élő fiatalokat. 

2016-BAN 62 MILLIÓ ÖSZTÖNDÍJAT OSZTOTTAK SZÉT HAT TELEPÜLÉS 124 HALLGATÓJA KÖZÖTT

Mészáros Lőrinc és felesége a felsőoktatásban tanulók segítésére hozta létre 2016-ban a Mészáros Alapítványt, amely a Vál-völgy hat településének (Felcsút, Alcsútdoboz, Vál, Vértesacsa, Tabajd és Kajászó) 124 hallgatóját egy év alatt 62 millió forint ösztöndíjjal segítette. Ebben a tanévben a 100 millió forintos keretből már legalább 200 diákot szeretnének támogatni. Mindkét alapítvány – és az alapító – küldetésének tekinti, hogy olyan életkezdési lehetőséget adjon a völgyben élő fiataloknak, amellyel megalapozhatják jövőjüket, otthont teremthetnek családjuknak egy olyan környezetben, ahol jó élni, ahol jó felnőni.

PestiSrácok.hu, fotó:origo